Sárkánylovasok

A határtalan kék eget két bronz sárkány hasította. Mindkettő hátán fiatal lovas ült, kezükben hatalmas kopját tartottak a nyeregkampóba akasztva. Egyenruhájuk barna színben tündökölt, az egyik aranyszőke, gyermekarcú fiú, a másik kicsit idősebb, fekete hajú, zöld szemű fiatal volt. Az eléjük táruló messzeséget és az alattuk elterülő, zöldlombú erdőt figyelték. A szőke ifjú hirtelen megsarkallta sárkányát, majd hátrakiáltott társának:
- Gyerünk, Romen, verseny a völgyig!
- Ellenem nincs esélyed, Kreel! - szólt utána a másik, majd gyorsabb iramra parancsolta hátasát.
A két sárkány hihetetlen sebességgel repült az erdőség mögött húzódó hegyvonulat felé, az általuk felkavart levegővel megborzolva a fák lombjait. Egyszerre értek a völgy kapujához, ahonnan hatalmas üvöltés szűrődött ki. A két lovas megfeszítette a gyeplőt, a hátasok rémülten lassítottak le.
- Rajtunk kívül is van kint valaki? - kérdezte Kreel.
- Nem közülünk való - válaszolt Romen. - Ez egy kék sárkány hangja volt.
A gyerekarcú a nyeregtokhoz nyúlt, ahonnan egy dárdát húzott elő, példáját társa is követte. Ekkor a völgy kanyarulatában feltűnt egy mélykék színű, tüskés páncélt viselő sárkány, hátán vértes lovasával, aki kezében két tűhegyes dárdát tartott.
- Soha nem láttam ezt a sárkányt - szólt Romen.
- Mit keres a mi területünkön? - érdeklődött Kreel.
- Ezt én is szeretném tudni, de nem úgy tűnik, hogy meg akar állni. Ahogy látom, nekünk kell segíteni neki - jött a felelet.
- Nem fogja megköszönni, ha én segítek neki megállni - mondta a szőke fiú, majd az idegen lovas felé hajította dárdáját.
A kék sárkány egy hirtelen kitéréssel manőverezett arrébb, de gazdája száját fájdalmas kiáltás hagyta el. A hegyes szálfegyver átütötte a férfi lemezpáncélját, átlyukasztva jobb vállát. Mindkét dárdáját elengedte, melyek a völgy mélyére zuhantak, majd a sebhez kapott.
- Ne haragudj, gazdám, nem voltam elég gyors - szólt zengő hangján a sárkány.
- Nem haragszom, Karagg, de neked kell hazavinned - mondta a sérült lovas, halvány mosollyal az arcán.
- Azzal nem lesz gond - felelte Karagg, majd szélsebesen a két bronz sárkány felé vette az irányt.